Elsősorban vadashoz ajánlom, de bármilyen más, szaftos húsételnek kiváló társa. A karfiolpogácsa receptjét használtam fel, apró módosítással. Én el tudnám képzelni még brokkolival a karfiol helyett, illetve azzal együtt, csak az már nagyon zöld a Mátyás ízlésének, esély nem lenne hogy egyen belőle, és ugye nem ez a cél.
Ne várjuk, hogy zsemlegombóc íze lesz, hogy olyan, mint az "igazi". Ez karfiolgombóc, ami a maga nemében pont ugyanolyan finom, pláne ha szemtelenül sok petrezselymet tartalmaz.
Hozzávalók:
1 nagy fej karfiol
3 tojás
2 csipet só
1/2 kiskanál őrölt köménymag
1/2 kiskanál szódabikarbóna
2 nagy marék petrezselyem zöld, lehet több is, sőt
A karfiolt megmosva, rózsáira szedve, sós vízben puhára főzzük. Leöntjük róla a vizet, majd hagyjuk annyira kihűlni, hogy puszta kézzel is meg tudjuk fogni. Ekkor egy tiszta konyharuhába téve kifacsarjuk belőle a levet. Nem kell fűrészport gyártani belőle, tehát a férjünket ne kérjük meg, hogy segítsen, elég, ha addig passzírozzuk, amíg már nem csorog sugárban belőle a nedvesség. Ekkorra pont eléggé össze is törődött, de azért egy tálba téve nyomkodjuk meg kicsit villával.
A megfelelően összetört-nyomott karfiolhoz hozzákeverjük a többi hozzávalót. A sóval azért bánjunk óvatosan, mert a karfiol eleve sós vízben főtt.
A sütőt melegítsük elő 180 fokra, majd a masszából nedves kézzel gombolygassunk gombóckákat sütőpapírral kibélelt tepsibe. Nem kell hatalmasakat gyártani, hagyjunk neki esélyt átsülni, kb 3 cm átmérőjű szerintem ideális méret.
Addig sütjük, míg szép piros-aranybarna színt kapnak, majd rácsra téve kihűtjük őket.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése