Bounty torta

Vagyis kókuszos-csokoládés, és én még egy kis rum ízt is adtam hozzá. Majd ráaggattam a Bounty nevet, amit olyan okosan kitalált valamikor valaki erre az ízkombinációra.

Hozzávalók:
Tésztához: 
200 g pirított mandula darálva
1 evőkanál méz

2 evőkanál kókuszolaj

2 evőkanál kakaó

Kókuszos töltelékhez:
250 g kókuszreszelék
400 ml kókusztejszín (a közepesen sűrű változat, vagy sűrű kókusztej)
270 ml kókusztejszín (a nagyon sűrű, habbá verhető változat)
3 evőkanál méz (vagy ugyanennyi xylit)
1,5 kanál zselatin
100 ml forró (forralt, nem lobogó) víz
2 evőkanál kakaópor
pár kanál hideg víz

Csokoládé tetőhöz:
40 g kakaópor
3 evőkanál kókuszzsír felolvasztva
1 kiskanál rumaroma
1 evőkanál méz (vagy ugyanennyi xylit)
pár kanál hideg víz

Az alaphoz a darált mandulát, a mézet, a kakaóport és a kókuszolajat összedolgozzuk a kezünkkel. Ha nem akar összeállni, akkor még pár kanál vizet adagoljunk hozzá addig, míg gombócot nem tudunk formázni a masszából.

Egy kapcsos tortaformát béleljünk ki műanyag fóliával (folpack) úgy, hogy a pereme legtetejéig érjen fel, majd vizes kézzel ebbe nyomkodjuk bele a tésztánkat szép egyenletesen. Tegyük addig, míg a kókuszos részt összekeverjük.

A sűrűbb kókusztejszínt kemény habbá verjük. A kókuszreszeléket alaposan összekeverjük a kevésbé sűrű kókusztejszínnel és a mézzel. A zselatint feloldjuk a 100 ml forró, de nem lobogó vízben, és azonnal hozzá is keverjük a kókuszreszelékes masszához. Mikor egyenletes, keverjük hozzá a keményre vert tejszínhabot is. Vegyük ki a hűtőből a tészta-alapot, erre kanalazzuk rá a kókuszos krémet. Egy pohárban a kakaóport keverjük ki annyi hideg vízzel, hogy egy sűrű, de még folyékony csokoládét kapjunk, majd véletlenszerűen keverjük bele a kókuszos masszába, itt-ott, de csak a közepe mélységéig. Az volt a szándékom, hogy egyfajta márványos hatást érjek el ezzel, de ez nem nyilvánult meg eléggé egyértelműen a végeredményt tekintve. Ugyanis a kókusz túl darabos, a massza túl sűrű ehhez. Viszont finomabb lett tőle a sütemény, így mégsem hagynám ki ezt a műveletet a jövőben.

Hűtőbe tesszük, és várunk a teljes megszilárdulásig.

A csokoládé tetőhöz a kakaóport alaposan elkeverem a mézzel, felolvasztott kókuszzsírral, rumaromával, és annyi - kanalanként adagolt - vízzel, hogy egy sűrű, de jól kenhető masszát kapjunk. A teljesen szilárd kókuszos részre simítjuk, vizes kanál hátlapjával körkörösen elegyengetjük, és rövid időre hűtőben pihentetjük, míg vágható állagú lesz ez a réteg is.

Nyári tejszínes málnatorta

Újabb "nyári" kategóriás torta következik, tehát sütés nélkül készül. Túl nagy munkát nem igényel, ha szólunk a férjünknek, hogy darálja le hozzá a mandulát, akkor még annyit se.

Hozzávalók:

200 g darált, pirított mandula

1 evőkanál méz

2 evőkanál kókuszolaj

 

1,5 evőkanál zselatin

2 x 270 ml kókusztejszín (legsűrűbb változat, ami habbá verhető)

2 evőkanál méz
300 g málna

100 ml forró víz

 

Az alaphoz a darált mandulát, a mézet és a kókuszolajat összedolgozzuk a kezünkkel. Ha nem akar összeállni, akkor pár kanál vizet adagoljunk hozzá addig, míg gombócot nem tudunk formázni a masszából.

 

Egy kapcsos tortaformát béleljünk ki műanyag fóliával (folpack) úgy, hogy a pereme legtetejéig érjen fel. Lapogassuk a forma aljába a tésztánkat nedves kézzel, szépen, egyenletesen, majd tegyük hűtőbe addig, míg a málnás részt összekeverjük.

 

A tejszínt a mézzel verjük kemény habbá, a málnát botturmixxal törjük össze. Ha fagyasztott gyümölcsöt használunk, természetesen előtte olvasszuk ki teljesen, de a levét nem kell lecsöpögtetni, felhasználható a gyümölccsel együtt. Én nem bajlódtam a gyümölcspüré szitán való áttörésével, akit zavarnak az apró magok, megteheti.

 

A zselatint oldjuk fel 100 ml forró (felforralt, de nem lobogó) vízben, majd keverjük el alaposan az összetört málnával, majd az egészet folyamatosan kevergetve adjuk a tejszínhabhoz.

 

A rózsaszín habot öntsük a tortaformába, a tésztánkra, és hűtőben pihentessük a teljes szilárdulásig.

 

A tetejét csokoládészósszal díszítettem, de szerintem ízben nem adott hozzá, tehát el is hagyhatjuk, vagy friss gyümölcsöt, akár tejszínhabot is használhatunk erre a célra.

 

Diós-lekváros kocka

Egy gyors vasárnap délutáni kevert tésztát akartam csak összecsapni, de a gyerekeknek annyira ízlett, hogy nem győztem őket kivakarni a hűtőből egész este. Azóta újra és újra meg kellett sütnöm, pedig elég méretes adag készül az alábbi hozzávalókból:

A tésztához:
7 tojás
7 kanál méz (vagy ugyanennyi xylit)
vanília
1 kiskanál szódabikarbóna
150 g darált dió
30-40 g dió darabolva
3 lapos evőkanál kókuszliszt
60 g kókuszzsír felolvasztva

Tölteni:
cukormentes baracklekvár

Csokoládébevonathoz:
60 g kakaópor
3 evőkanál kókuszzsír felolvasztva
fél kiskanál rumaroma
1evőkanál méz (vagy ugyanennyi xylit)
víz

A tojásokat egy nagy tálba verjük, majd a mézzel és a vaníliával habosra keverjük. Állandó kevergetés mellett hozzáadagoljuk a darált diót, darabolt diót, szódabikarbónát, majd a kókuszlisztet, és kókuszolajat.

 

Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a tésztát (az enyém kb. 34 x 26 cm nagyságú volt) , és előmelegített sütőben 180 fokon készre sütjük. Ez megközelítőleg 25 perc, de tűpróbával mindenképpen ellenőrizzük, mielőtt kivesszük.

 

Rácsra téve megvárjuk, míg teljesen kihűl, majd lapjában kettévágjuk és megtöltjük a lekvárral.

 

Visszarakjuk rá a felső lapot, amelyre még egy enyhén rumos ízű csokoládébevonat kerül.

 

A kakaóporhoz hozzáadjuk a mézet, a felolvasztott kókuszzsírt, rumaromát, alaposan elkeverjük, majd kanalazva annyi vizet, hogy egy jól kenhető masszát kapjunk. Ezt a csokoládékrémet azonnal kenjük a tészta tetejére, vizes kanál hátoldalával, vagy egy vizes késsel egyengessük el.

 

Hűtőbe téve rövid ideig pihentessük, míg a csokoládékrém megszilárdul és vágható lesz a sütemény.

Barackos-diós sütemény

 

 

Nem egy bonyolult ételköltemény, csak azért rakom fel a receptjét, mert millióképpen lehet variálni ezt az egyszerűen és gyorsan, kókuszlisztből készült alaptésztát az éppen szezonális gyümölcsökkel és/vagy olajos magvakkal.

 

 

Hozzávalók:

6 tojás

4 evőkanál felolvasztott kókuszzsír (felolvasztva 4 evőkanál)

5 evőkanál méz (vagy ugyanennyi xylit)

1 kiskanál szódabikarbóna

vanília

5 lapos evőkanál kókuszliszt

 

700 g hámozott, magozott őszibarack

egy marék dió

 

 

Egy nagy tálba verem a tojásokat, majd a mézzel pár perc alatt habosra keverem. Hozzáöntöm a kókuszolajat, miközben állandóan kevergetem, a szódabikarbónát, vaníliával ízesítem, majd a legvégén hozzákanalazom a kókuszlisztet. Pár percet várjunk, míg a kókuszliszt megszívja magát nedvességgel.

 

Kapcsoljuk be a sütőt 180 fokra.

 

A tésztát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük, szépen kanállal egyengessük el.

 

A kb. 1-1.5 cm vastag szeletekre vágott barackot pakoljuk rá, kicsit bele is nyomkodhatjuk, majd szórjuk meg az apróra vágott dióval. Én pekándiót használok általában, mivel a boltban általában kapható "igazi" diónak kicsit avas az íze (Amerikából importálják, lehet hogy a hosszú utazás miatt, vagy csak egyszerűen a műanyag csomagolást nem szereti, ki tudja?), viszont a pekánnak teljesen kifogástalan, általunk korábban megszokott dió-íze van mindig.

 

Előmelegített sütőben addig sütjük, míg aranybarna lesz a teteje, ez kb. 20-25 perc. Mielőtt kivesszük, tűpróbával ellenőrizzük!

 

Pár percig hagyjuk a tepsiben, majd rácsra téve hűtsük ki.

 

Télen cukor nélküli barackbefőttel, egyébként bármilyen elérhető, sütni való gyümölccsel készíthetjük.

 

Nálunk közeledik a mangó-szezon, így egy mangó-makadámia párosításban is erősen gondolkodom.

 

 

 

 

 

 



Nutella torta

Természetesen házilag elkészített mogyorókrémmel, sütés nélkül.

Hozzávalók:
200 g pirított mandula darálva
1 evőkanál méz

2 evőkanál kókuszzsír

2 evőkanál kakaó

300 g darált törökmogyoró (egész is jó természetesen)
50 g kókuszzsír
60 g kakaó
140 g méz
300 ml kókusztej
vanília
1 evőkanál zselatin
100 ml forró víz

Az alap ugyanaz, amit a "nyári" tortáknál szoktam készíteni. Azért használtam hozzá mandulát, és nem mogyorót, mert ez gyárilag pirított, ami ad neki egy kellemes plusz ízt a nyers magokkal szemben, nekem már csak darálni kell.

Tehát a pirított, darált mandulát összekeverjük a mézzel, felolvasztott kókuszzsírral és kakaóval, majd amennyiben szükséges annyi vizet adagolunk hozzá, hogy gombóccá tudjuk formázni.

Egy kapcsos tortaformát béleljünk ki műanyag fóliával (folpack) úgy, hogy a pereme legtetejéig érjen fel, majd vizes kézzel ebbe nyomkodjuk bele a tésztánkat szép egyenletesen.

Tegyük hűtőbe a formában lévő tésztánkat addig, míg a mogyorókrémes részt összekeverjük.

 

Darált mogyorót vásároltam a nutellához, így szándékoztam megspórolni a darálás részt. De ha vesszük a fáradságot, vagy egyébként is csak egész törökmogyoróhoz lehet jutni, az is tökéletes megoldás. Mindkét esetben hátravan azonban a pirítás. Az egész szemeket sütőben, a darált mogyorót pedig serpenyőben pirítsuk. Ez utóbbit tehát mindenféle zsiradék vagy folyadék hozzáadása nélkül, állandó kevergetés-forgatás mellett addig végezzük, míg illatozni kezd, de nagyon vigyázzunk, nehogy megfeketedjen, leégjen.

 

Az illatosra pörkölt darált mogyorót öntsük konyhai robotgépbe, adjuk hozzá a felolvasztott kókuszzsírt, a kakaóport, mézet, vaníliát és 100 ml kókusztejet, majd jól dolgozzuk össze. Ez a tulajdonképpeni nutella rész, bár jóval édesebbre készítve, mintha csak mogyorókrémnek maradna. Ehhez öntöm még a maradék kókusztejet, így egy kicsit hígabb, de még mindig krémes masszát kapunk. A zselatint oldjuk fel 100 ml forralt vízben, majd állandóan kevergetve a krémet, öntsük hozzá. 

 

A mogyorós krémet öntsük rá a tortalapra, majd toljuk vissza a hűtőbe a teljes szilárdulásig.

 

 

Köménymagos karfiol pogácsa

Hihetetlen, hogy a karfiol hány és hányféleképpen használható fel. Számtalan guszta példát találhatunk erre, különösen angol nyelvű oldalakon. Szóval, mivel online mindenki karfiolt eszik pizza, calzone, meg kitudjamég milyen formában, gondoltam megpróbálok ezek nyomán pogácsát sütni. Én magam, sőt a gyerekek sem szeretjük minden ételben kiérezni ennek a zöldségnek az ízét, van ahova nem illik ugyebár, de itt a sajt és a köménymag tökéletesen átveszi az irányítást.

 

Hozzávalók:

1 közepes fej karfiol

3 tojás

2 csipet só

1/2 kiskanál őrölt köménymag

1/2 kiskanál szódabikarbóna

1/2 bögre reszelt cheddar sajt (más fajtájú, megfelelően érlelt, kemény sajttal helyettesíthető)

 

 

A karfiolt megmosva, rózsáira szedve, sós vízben puhára főzzük. Leöntjük róla a vizet, majd hagyjuk annyira kihűlni, hogy puszta kézzel is meg tudjuk fogni. Ekkor egy tiszta konyharuhába téve kifacsarjuk belőle a levet. Nem kell fűrészport gyártani belőle, tehát a férjünket ne kérjük meg, hogy segítsen, elég, ha addig passzírozzuk, amíg már nem csorog sugárban belőle a nedvesség. Ekkorra pont eléggé össze is törődött, de azért egy tálba téve nyomkodjuk meg kicsit villával.

 

A megfelelően összetört-nyomott karfiolhoz hozzákeverjük a többi hozzávalót. A sóval azért bánjunk óvatosan, mert a karfiol eleve sós vízben főtt, és a sajt is elég intenzív, sós ízzel rendelkezik.

 

A sütőt melegítsük elő 180 fokra, majd a masszából egy nedves kanállal halmozzunk gombóckákat sütőpapírral kibélelt tepsibe. A tetejüket lapítgassuk le, esetleg az oldalát megsöndörgethetjük, hogy pogácsa formát nyerjenek.

 

Addig sütjük, míg szép piros-aranybarna színt kapnak, majd rácsra téve kihűtjük őket, bár még melegen isteni, ekkor tudni kell megálljt parancsolni magunknak és a családnak.

 

Nagyszerű kísérő egy tartalmas leveshez, sőt köretként is felhasználható pörkölthöz, más szaftos ételhez.