Szilvásgombóc fahéjas-diós öntettel (paleo)

Az alapötlet a NoSalty oldaláról származik, persze én már változtattam rajta, és kicsit tovább is gondoltam.

A kókuszliszt igazán nagyszerű találmány, magam is egyre inkább szeretem használni a kezdeti hosszú mellőzöttség után. Számolni kell azzal a tulajdonságával, hogy folyadékba téve megdagad, tehát kevés is elég. Ugyanakkor száraznak, folytósnak tűnhet a tészta, ha az eredeti ízt várjuk, ezért jobbnak láttam mártást készíteni hozzá, ami egyébként feldobja a régi fajta szilvágombócot is. Korábbi, ezt megelőző életünkben tejfölt kevertem össze barnacukorral és fahéjjal, az kísérte a gombócokat, ez adta az ötletet a mostani diós öntethez, meg persze a maradék pirított darált dió, ami külső borításként szolgált prézli helyett.

 

Szerencsére a nálunk kapható aszalt szilva nincs csontkeménnyé szárítva, puha, igazi gyümölcsélményt ad. Erre szükség is van, említettem már, hogy a tészta esetleges folytósságát valamivel ellensúlyozni kell, a felezett friss gyümölcs még jobb megoldás, ha épp a megfelelő évszakban ugrunk neki gombócot gyártani.

 

Tehát az így készült szilvásgombócok tökéletesek, ízben semmivel nem maradnak el az "eredeti" változattól, már ha valaki ezt keresi. Az biztos, hogy sokkal hamarabb és kevesebb munkaráfordítással készülnek el, ami számomra megfizetethetlen előny.

Hozzávalók:
5 tojás
2 evőkanál méz
1/2 kiskanál szódabikarbóna
1/2 bögre kókuszzsír vagy ghee (fele-fele arányban keverve is jó)
1/2 bögre kókuszliszt
1 kiskanál fahéj

200 g aszalt szilva (adalékanyag, tartósítószer mentes),
vagy friss gyümölcs

130 g darált dió
270 ml kókusztej (sűrűbb változat)
2 kanál citromlé
1 kiskanál fahéj
2 kiskanál méz

A tojásokat egy edényben habosra keverjük. Hozzáadjuk a mézet, szódabikarbónát, fahéjat, kókuszzsírt, majd a végén belekeverjük a kókuszlisztet is. Hagyjuk állni 5-10 percig, ekkor egy jól formázható masszát kell kapnunk.

 

A masszából gombócokat formázunk, mindegyik közepébe nyomunk egy szem szilvát. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, nekem 25 darabot sikerült gyurmáznom ebből a tésztamennyiségből. 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

Közben a darált diót egy serpenyőben mindenféle zsiradék hozzáadása nélkül, állandó kevergetés mellett megpirítjuk. Érezni fogjuk az illatán, és látni a színén, mikor már nem nyers, ez mindössze pár perces művelet.

Mikor kicsit kihűltek a gombócok, tehát már meg lehet őket fogni, akkor egyenként semleges ízű olajjal vagy pár kanál felolvasztott kókuszzsírral megkenegetjük a külsejüket és beleforgatjuk őket a pirított diómorzsába. Az olajozásra azért van szükség, mert nem nedves a külsejük, mint a lobogó vízben kifőtt változatnál, és ezért nem ragad rájuk a morzsa.

Tálba rakosgatjuk a gombóckáinkat, megszórjuk a tetejüket diómorzsával, de ebből hagyjunk még pár kanállal a szószhoz is, amihez egyszerűen cask összekeverjük a sűrű kókusztejet a citromlével, mézzel, fahéjjal és dióval.

Tálaláskor a gombócokat a szósszal nyakon öntve kínáljuk.

 

 

Lajcsi kocka (Csokihabos kocka)

Mióta rájöttem, hogy melyik kókusztejszínből lehet tökéletes paleo tejszínhabot verni (Woolworths Select: Coconut Cream / Rich and Creamy), egyfolytában újabb és újabb felhasználási módját keresem a habnak. Így jött ennek a süteménynek az ötlete, tekintve, hogy a család férfitagjai megőrülnek a tejszínhabért, a csokoládéért pedig különösen. Mikor megkérdeztem Mátyást a kóstolás után, lenne -e fejlesztési javaslata (előbb visszakérdezett, hogy az meg mi?), tehát mit kellene rajta javítani, azt mondta: többet kellene csinálni. Pedig elég rendes adag sikerült, nem csak kis brownie-tepsi mennyiség.

A megalkotás óta eltelt hónapokban milliószor sütöttem meg, annyira megszerettük ezt a süteményt - torta formában is. Sőt, mikor kitaláltam, hogy minden családtagomról elnevezek egy édességet, Lajos ezt választotta. Így átneveztem, és lett Lajcsi kocka, ami akár szelet is lehet, attól függően, hogy vágjuk fel.

 

A képen szereplő példányt Lajosunk szelte, ezért tűnhet picit ferdének, na de pont ez a tökéletlenség teszi elragadóvá.

Hozzávalók:
6 tojás
4 evőkanál méz vagy xylit
2 evőkanál kókuszliszt
1/2 kiskanál szódabikarbóna
80 g kókuszzsír
3 evőkanál kakaópor
2 marék natúr (mindenmentes) mazsola

3 evőkanál kakaópor
3 x 270 ml kókusztejszín
3 evőkanál xylit
5 evőkanál kakaópor
rumaroma

A tojásokat kettéválasztom, egy tálban a fehérjékből kemény habot verek. Egy másik tálban habosra keverem a sárgákat a mézzel, majd elkeverem a kókuszliszttel, kakaóporral és szódabikarbónával. Hozzáadom a felolvasztott kókuszzsírt, majd óvatosan belekeverem a tojások felvert habját.

 

Sütőpapírral kibélelt tepsibe egyengetem a tésztát, megszórom a tetejét mazsolával, majd 180 fokra előmelegített hőlégkavarásos sütőben készre sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm.

 

Mikor elkészült, hűtőrácson teljesen kihűtöm.

 

A habtejszínnek az doboz aljában található vízszerű részét ne használjuk, hanem csak a felső, kemény rétegét. Természetesen felhasználás előtt pár órára tegyük hűtőbe a dobozokat, mert a hideg tejszínből lehet habot verni. Tehát 3 doboznyit öntsünk bele egy tálba, habverővel verjük kemény habbá. Ez a művelet pár percet vesz igénybe, ha 4-5 perc után sem lesz kemény, tegyük vissza az egészet a tállal együtt a hűtőszekrény legfelső polcára, és később próbálkozzunk újra. Adjuk hozzá az édesítőszert, kevés rumaromát és a kakaóport, ezekkel is keverjük el alaposan, majd egyenletesen kenjük a krémet a piskótalap tetejére. Az így kapott habos krém nem fog összeesni, napok múlva sem változik az állaga. (Kipróbáltam, bár nem ezen sütemény kapcsán, mert ez nem tartott ki napokig.)

 

Kakaóport szitáljunk rá, avagy a legfeketébb csokoládénkból reszelhetünk a tetejére díszítés gyanánt.

Szeletelés előtt rövid időre tegyük hűtőbe.

Szárzeller krémleves

Gondoltam, megpróbálok kezdeni valamit a szárzellerrel, már ha úgyis csak azt lehet kapni errefelé állandó jelleggel. Nagyon hiányzik a zellergumó, de ha véletlenül arra is vetemednék, hogy kifizessek érte egy kisebb vagyont, akkor sem turmixolnám össze. Így lett krémleves a szárzellerből.

 

Hozzávalók:

fél csomag szárzeller

fél fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

50 ml kókusztejszín

só

olaj vagy zsír

 

Kevés olajra rádobjuk a kockára vágott vöröshagymát, pár percig pirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, egy gerezd kivételével. Néhány másodpercig ezt is pirítjuk, de tényleg csak nagyon rövid ideig, egyébként a fokhagyma hamar megég és keserű lesz.

 

A szárzellert megmossuk, a leveleit eltávolítjuk és kockára vágjuk. Hozzáadjuk a hagymás alaphoz, átforgatjuk rajta, megsózzuk, majd annyi vízzel felengedjük, hogy ellepje a zöldséget. Mikor puhára főtt, lassan, kevergetve beleöntjük a kókusztejszínt. Felforraljuk, majd a tűzről levéve botmixerrel alaposan összeturmixoljuk.

 

Én ekkor beledobtam még a megmaradt egy szem fokhagymagerezdet, ezt is összeturmixoltam. Nem lesz tőle a levesnek jellegzetes fokhagyma íze, de nyilván egy kicsit dob rajta. Továbbá a kókuszt sem lehet érezni benne, szerencsére a zeller tökéletesen érvényesül.

 

Még egyet rottyantsunk rajta, majd tányérba szedve a zeller apróra vágott leveleivel díszítve tálaljuk.

Húsgombóc paradicsomszószban 2.

Eredetileg töltött paprikát szerettem volna, de rájöttem, hogy ha még esetleg kapok is valahol magyar értelemben vett paprikát aranyáron, a kölkök meg Lajos akkor sem fogják megenni töltve. Így maradtunk a húsgombócnál, ami egyébként pont ugyanabból a masszából készült, ami máskor fasírt szokott lenni, csak nem gombóc, hanem rúd alakban sütőben megsütve.

 

Hozzávalók:

 

Húsgombóchoz:

500 g darált sertéshús

500 g cukkini

2 tojás

fél közepes fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

fél kiskanál őrölt köménymag

2 kiskanál dijoni mustár

1 evőkanál zsír (zsírosabb hús esetén elhagyható)

só

1 kiskanál piros paprika

 

Paradicsomszószhoz:

1 kaliforniai paprika

2 x 140 g sűrített paradicsom konzerv (paradicsomlé is jó)

két evőkanál olaj vagy zsír

 

 

A cukkinit meghámozom, lereszelem a szintén meghámozott hagymával és fokhagyma gerezdekkel együtt. Szerencsére az én aprítógépemnek van reszelő funkciója is, szóval ez így hamar megy, de ennek hiányában nagylyukú sajtreszelőn ejtsük meg a műveletet.

 

A lereszelt zöldségeket összekeverem a hússal, és az összes többi hozzávalóval. Zsírt azért raktam bele, mert a húsra azt írták, hogy extra sovány, meg mert volt a hűtőben még egy kevés pecsenyezsír a sertéssült maradékaként. Persze elhagyható, de ártani sosem árt neki.

 

Nagyméretű gáztepsit kibélelek sütőpapírral, majd vizes kézzel gombócokat formázok a húsos masszából, és szépen sorban elhelyezem őket. Olajjal megkenegetem a tetejüket, majd  180 fokra előmelegített, hőlégkavarásos sütőben addig sütöm őket, míg szép aranybarnák lesznek kívülről.

 

A gombócokra várva gyorsan elkészíthető a paradicsomszósz. Egy lábosban megmelegítem az olajat, mikor már majdnem forró, hozzáöntöm a sűrített paradicsomot. Felöntöm annyi vízzel, hogy szósz állaga legyen, simára keverem. Tettem bele egy kaliforniai paprikát is megmosva, hosszában kettévágva, ettől legalább egy kicsit töltött paprika íze lett a szósznak, majd fedő alatt felforraltam és addig főztem, míg a paprika megpuhul.

 

A gombócokra ráöntve a forró szószt tálalom.  

 

Kókusztekercs

Internetes fórumon láttam a fotóját, de ott az összetevők pontos listája nélkül szerepelt. Így én is elkészítettem a magunk változatát, amit feltétlenül le kell jegyeznem, nehogy a feledés homályába merüljön a recept, mert a család elkerget itthonról.

Hozzávalók:
375 g szárított füge
3 evőkanál kakaópor
2 evőkanál kókuszzsír
rumaroma

100 g kókuszzsír (ghee-vel helyettesíthető, esetleg vajjal)
250 g kókuszreszelék (lehet több is)
270 ml kókusztejszín (állagát tekintve majdnem szilárd)
3 evőkanál méz

A külső csokoládés réteghez fügét használtam, de kipróbálhatjuk datolyával is. Én nem találtam olyan datolyát a boltban, amiben ne lett volna növényi olaj és egyéb adalékanyag, szóval a teljesen natúr török füge mellett döntöttem. Aprítógépben teljesen krémessé aprítottam, majd hozzáadtam a kakaóport, kókuszzsírt, és ízlés szerinti rumaromát. Ezekkel is jól eldolgoztam, majd két sütőpapír között kinyújtottam. (Azóta kipróbáltam datolyával is - 500 g -, hát isteni az íze, viszont kész kínszenvedés vele dolgozni. Az aprítógép nem tudja feldolgozni, és ha találunk olyan konyhai eszközt amivel úrrá tudunk lenni a problémán, akkor utána piszok nehéz formázni, nyújtani, annyira ragadós. Vagy csak én vagyok iszonyat béna.)

 

Amíg elkészítjük a fehér tölteléket, hűtőben pihentessük a kakaós lapot.

 

A kókuszos krémhez a puha zsírt keverjük ki a folyamatosan hozzáadagolt kókuszreszelékkel, mézzel és a kókusztejszínnel. Az az igazság, hogy kókuszt annyit adhatunk hozzá, amennyit még el bírunk keverni a zsírral, de a feltüntetett mennyiséget legalább, viszont hagyjunk egy pár kanálnyit a tekercs külső megszórásához későbbre.

A fehér réteget egyengessük el a barnán, majd a sütőpapír segítségével tekerjük fel. Szórjuk meg kókuszreszelékkel kívülről a külsejét.

 

Hűtőben pihentessük legalább 1 órán keresztül, mielőtt felvágnánk.

Karfiol krémleves pirított szalonna kockákkal

 

 

Örökké hálásak leszünk annak a nagyon derék lengyel hentesembernek, aki a városunkba költözött, és európai ízlésnek megfelelő húsboltot nyitott. Neki köszönhetjük, hogy igazi füstölt szalonnában - sem - szenvedünk végre hiányt. Levesbe is tehetjük...

 

Hozzávalók:

80 g füstölt szalonna

fél fej karfiol

zöldségalaplé

só

 

A szalonnát csinos kis kockákra vágjuk, majd alacsony hőfokon kiolvasztjuk a zsírját. Addig pirítgatjuk, míg ropogósra nem sül, majd az edényből kiöntjük egy külön tálba kockákat és az esetleg felesleges zsír mennyiségét.

 

A megmaradt zsírra rádobjuk a rózsáira szedett, megmosott és lecsöpögtetett karfiolt, átforgatjuk rajta, majd pirítjuk kicsit. Felöntjük az alaplével, éppen csak addig, hogy ellepje a zöldséget. Módjával sózzuk, a szalonna miatt már egyébként is tartalmaz sót!

 

Fedő alatt puhára pároljuk, majd botmixerrel pürésítjük. Tányérba szedve, a pirított szalonnakockákkal megszórva tálaljuk.

 

 

 



Narancsos túrótorta

Leginkább télire ajánlom, mikor a narancsnak szezonja van, tehát lédús és igazán zamatos.

Hozzávalók:

Tészta réteghez: 130 g darált mandula
2 tojás
2 evőkanál méz
40 g kókuszzsír
fél tkanál szódabikarbóna
kevés cukormentes lekvár

Narancsos - túrós réteghez
10 dkg kókuszliszt
1 citrom leve
2 evőkanál méz (elhagyható)
vanília kivonat
500 ml frissen facsart narancslé
2 evőkanál zselatin
50 ml víz
270 ml kókusztejszín

Csokoládé csurgatáshoz
1,5 evőkanál kókuszzsír
1 evőkanál méz
1 evőkanál kakaópor

A tésztaalaphoz a tojásokat pár perc alatt habosra verjük, majd az összes többi hozzávalóval - a lekvár kivételével - csomómentesre keverjük. Kapcsos tortaforma alját sütőpapírral kibéleljük, majd elgyengetjük benne a tésztát. Hőlégkavarásos sütőben sütöttem 170 fokon 20-25 percig, mielőtt kivesszük tűpróbával ellenőrizzük, valóban átsült -e.

 

Rácson teljesen kihűtjük, majd a tetejét vékonyan lekvárral megkenjük. Visszatesszük a kapcsos tortaformába, amiből előzőleg eltávolítottuk a sütőpapírt, és az egészet kibéleltük folpackkal egészen fel, a forma pereméig.

 

A kókuszlisztet összekeverjük a citromok levével, vaníliával, mézzel édesítjük, majd hozzáadjuk a kókusztejszínt és a narancsok levét is. A zselatint egy bögrében feloldjuk 50-60 ml forró vízben, ezt is hozzáöntjük a "túrókrémünkhöz", szintén alaposan elkeverjük. Majd az egész mehet rá a lekváros piskótánkra. A lekvárral gyakorlatilag leszigeteljük a tésztát, nehogy felszívja a krémet.

 

Tegyük be művünket a hűtőszekrénybe, és várjunk 1-2 órát, míg teljesen megszilárdul a krém.

 

Végezetül a felolvasztott kókuszzsírt teljesen elkeverjük a mézzel és a kakaóporral, majd ezzel a csokiöntettel össze-vissza csurgatjuk a formából kivett torta tetejét. Pár perc erejéig még toljuk vissza a hűtőbe, míg megdermed a csokoládé, majd tálalható.

 

Sacher torta

 

 

Osztrák barátunk születésnapjára készült meglepetésként. Az ünnepeltnek nagyon ízlett, majd kérdésemre elmesélte, hogy a Sacher Hotelben készült - és mellesleg online meg is rendelhető - igazi, eredeti sütemény is nagyon hasonló, szintén baracklekvárral van töltve, de nem csak a közepén, hanem a tetején, a csokoládé bevonat alatt is található egy lekvár-sor. No, majd legközelebb.

Hozzávalók:
4 tojás
50 g kókuszzsír
2 púpozott evőkanál kakaó
2 nagy evőkanál méz
2 evőkanál sárgabarack lekvár (cukrozatlan)
180 g darált mandula
1 kiskanál szódabikarbóna
vanília kivonat

150 g sárgabarack lekvár (cukrozatlan)

40 g kókuszzsír
1 evőkanál méz
1 púpozott evőkanál kakaó

 

A tojásokat a felolvasztott kókuszzsírral és mézzel pár perc alatt habosra keverjük. Hozzáadjuk a kakaóport, szódabikarbónát, darált mandulát, két kanál lekvárt, majd vaníliával ízesítjük.

 

Egy 20 centiméteres tortaforma alját kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a masszát, majd hőlégkavarásos sütőben 180 fokon 25 percig sütjük. Mielőtt kivennénk ellenőrizzük, valóban átsült -e a teljesen.

 

Hagyjuk a formában pár percig, majd rácsra téve várjuk meg, míg a tortalap teljesen kihűl. Ekkor a közepénél kettészeljük, és az alsó lapot megkenjük a sárgabarack lekvárral. Betakarjuk a felső lappal, majd betesszük a hűtőbe addig, míg a csokoládé mázt elkészítjük.

 

Egy kisebb edénykében, pohárban a felolvasztott kókuszzsírt elkeverjük a mézzel, majd a kakaóport is hozzákeverjük. Lassanként ráöntjük a tortára, nem kell, hogy az oldalát tökéletesen elfedje, inkább olyan rusztikus jellegűre fazonírozzuk. Hűtőben hagyjuk megdermedni.

Cukkini brownie

Nagyon sok paleo brownie receptet kipróbáltam már, de egyikkel sem voltam elégedett. Persze, elfogyott, viszont sosem volt olyan tömör a belseje, amilyet szerettem volna. A titok állítólag a megfelelő mennyiségű és minőségű vajban rejlik, amit persze én szerettem volna kihagyni, vagy legalábbis mással helyettesíteni. Ezen kívül kerülni kell a túlsütést, kiszárítást, és elméletileg a sütőport is.

 

Tudtam, hogy online mindenki cukkini brownie-t eszik, és a kezdeti idegenkedés ellenére a zöldség süteményben szerepeltetésének ötletével pár hét alatt sikerült nekem is megbarátkoznom. Most már tudom, hogy megérte, ugyanis ez a legjobb csokis szelet, amit valaha ettem, nem mellesleg egészséges változatban.

Hozzávalók:
4 tojás
100 g kókuszolaj
3 púpos evőkanál xylit
1 kiskanál fahéj
1 kiskanál vanília kivonat
fél teáskanál szódabikarbóna
300 g cukkini püré
3 evőkanál kókuszliszt
2 evőkanál kakaópor
100 g étcsoki (legalább 70% kakaótartalommal)

A tojásokat a kókuszolajjal és a xylittel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a szódabikarbónát, fahéjat, vaníliakivonatot. A cukkiniket megmossuk, meghámozzuk, felkockázzuk, majd aprítógépben gyakorlatilag püré állagúra aprítjuk. Hozzáadjuk a keverőtálban lévő tojásos alaphoz, elkeverjük. Ezután jön a kakaópor, olvasztott csokoládé és a végén a kókuszliszt, kanalanként adagolva, hogy a kívánt tészta-állagot elérjük.

 

20 x 20 centiméteres, sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a tésztát, majd 180 fokra előmelegített sütőben 35 percig sütjük.

 

Teljesen kihűlve, hűtőből kivéve nyeri el igazi brownie állagát és ízét.

 

Tetejét kókusz tejszínből vert tejszínhabbal és eperrel díszíthetjük.

Sárgarépa krémleves karfiolbetéttel

Ideje rászokni a levesekre, mégha ebben az országban, ezen az éghajlaton nem is akkora divat a fogyasztásuk. Most itt nem a tartalmasabb, húsos első fogásokra gondolok, csak az egyszerűbb, gyorsan elkészíthető, zöldséges levekre. Sajnos a család egyes tagjai eltérő nézeteket vallanak az elfogyasztható zöldségek köréről, de rájöttem, turmixolva, krémlevesnek úgyse vesznek észre semmit.

 

Hozzávalók:

3 sárgarépa

2 szál zeller (tehát a szárzellerből levágott kettő darab szál/szár)

1 liter zöldség alaplé

fél fej karfiol

zsiradék

só

 

Egy lábosban felolvasztjuk a zsírt, majd mikor forró, hozzáadjuk a felkarikázott répát. Átpirítjuk, majd jöhet a szintén karikákra vágott zellerszár is. Sózzuk, majd pár perc után hozzáadjuk a megmosott, rózsáira szedett karfiolt is.

 

Megint pár perc elteltével felengedjük az alaplével addig, hogy az a zöldségeket ellepje. Mikor az összes hozzávaló puhára főtt, kivesszük a karfioldarabokat, a maradék levest pedig tökéletesen összeturmixoljuk botmixerrel.

 

Visszatesszük bele a karfiolt, még egyet rottyantunk rajta.

Klasszikus sertéssült párolt káposztával

Egy online bulvár magazin oldalán találtam ezt a receptet, és rögtön eldöntöttem, hogy nekem is meg kell sütnöm, persze a benne szereplő sör nélkül. Másnap, mikor hozzákezdtem volna, már csak nagy nehezen találtam meg az iránymutatóul szolgáló bejegyzést. A kezdeti nehézségek után viszont nagyon jól sikerült, és a család minden egyes tagja halálra dícsérte a vacsorát, ezért úgy döntöttem, gyorsan leírom a magam kis változtatásaival, nehogy legközelebb már egyáltalán sehol ne találjam a receptet.

Nekem ez a sült az, ami visszahozza a gyerekkoromban megszokott, klasszikus sertéssült ízvilágot, talán a köménymag és fokhagyma miatt.

Hozzávalók:
1200 gramm sütni való sertéshús darab, egyben (enyém scotch fillet volt, otthon ez kb. a tarjának felel meg)
6-7 gerezd fokhagyma
só
bors
őrölt köménymag
1 evőkanál méz
50 ml almabor ecet
100 ml szőlőmag olaj

fél fej káposzta
1 nagy kanál zsír
2 evőkanál méz
só
fél kiskanál őrölt köménymag
50 ml almabor ecet
150 ml víz

A húst megmossuk, megszárítgatjuk, mélyen (kb a feléig) beirdaljuk, de csak annyira, hogy még egyben maradjon. Sóval bedörzsöljük, megszórjuk borssal és őrölt köménymaggal. A meghámozott és feldarabolt fokhagymagerezdeket belenyomkodjuk a hús irdalt réseibe. Sűtőzacskóba tesszük, majd egy pohárban összekeverjük a mézet az ecettel és olajjal. Ezzel meglocsolgatjuk a húsdarabot, bekötjük a zacskó száját, majd előmelegített, hőlégkavarásos sütőben 170 fokon 90 percet sütjük. Olvassuk el a sűtőzacskó dobozának hátoldalán található táblázatot, eltérő nagyságú húsokhoz és sütőkhöz más az ajánlott sütési idő!

 

A megadott idő letelte után a sütőből kivéve bökjünk egy kést a zacskón keresztül a sültbe. Amennyiben nem véres-rózsaszín lé folyik belőle, vegyük le a zacskót róla, a pecsenyelevet pedig öntsük le egy külön edénybe. Toljuk vissza a sültet a sütőt grill funkcióra és 230 fokra állítva, és mindkét oldalát süssük ropogósra 5-5 perc alatt. Szeletelés előtt hagyjuk legalább 10 percig állni.

 

A párolt káposzta elkészítéséhez a káposztát mossuk meg, majd reszeljük le. Egy lábosban olvasszuk fel a zsírt, ha majdnem forró, keverjük hozzá a mézet. Adjuk hozzá a lereszelt káposztát, majd forgassuk át a forró zsiradékon pár percig. Mikor kívülről kicsit megkapta már, sózzuk, köménymagot szórjunk rá, majd öntsük fel az almaborecettel és vízzel. Takarék lángon pároljuk meg a káposztát, majd mikor majdnem puha, a fedőt levéve róla nagy lángon főzzük el róla az összes levet.

A hússzeleteket a leöntött pecsenyelével meglocsolva tálaljuk.